Hogyan járulhat hozzá a MAHOP Plusz a hazai halgazdálkodás innovációjához?

A 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig tartó, a hazai társfinanszírozással együtt 20,14 milliárd forint költségvetésű Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a hazai halgazdálkodás, igazodva a változó gazdasági és társadalmi környezethez, fenntartható módon hasznosítva a természeti erőforrásokat és gazdagítva a természeti környezetet, növelje eredményességét, versenyképességét és ellenálló képességét. Ahhoz azonban, hogy a MAHOP Plusz program adta lehetőségeket jól hasznosítsa a hazai halgazdálkodás minden eddiginél komolyabb kihívások közepette, elengedhetetlenül szükséges a program intézkedéseinek innovatív végrehajtása. Az innováció ma már nem egy addicionális, hanem alapvető eleme a fejlesztéseknek. Nagy űr van azonban az új ismeretek és innovatív technológiák megléte és azok gyakorlati alkalmazása között. Az új technológiák és eljárások összehangolt használatba vétele és alkalmazása komplex feladat, amit egy-egy vállalkozás nem képes végrehajtani, így nagy szükség van az innovációt segítő szervezetekre, hálózatokra. A Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (HUNATiP) ágazati szereplőknek projektekbe történő bevonásával, nyomtatott és online kiadványok megjelentetésével és szakmai rendezvények szervezésével segíti a hazai halgazdálkodás innovációját, amihez jó keretet biztosít a HUNATiP és a MA-HAL stratégiai megállapodása.

A HAKI 2025. évi Halászati Tudományos Tanácskozásának egyik kiemelt programja volt a HUNATiP által szervezett Innovációs Fórum, amelynek moderátora Dr. Urbányi Béla hangsúlyozta, hogy a konzultációk, a szakmai párbeszédek alapvető fontosságúak annak érdekében, hogy egységesen értelmezzük az innovációs feladatokat, közös programok és együttműködések körvonalazódjanak különös tekintettel a MAHOP Plusz program adta lehetőségekre. Ezt szolgálta a HUNATiP által szervezett Innovációs Fórum, amelynek paneljében a halgazdálkodás innovációjában fontos szerepet játszó szakemberek ültek és válaszoltak az ágazati innovációt érintő kérdésekre, majd a fórum résztvevői is elmondhatták észrevételeiket, javaslataikat. A moderátor bemutatta a panel tagjait: Szigeti Szabolcs, Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Dr. Bozánné Dr. Békefi Emese, kutatóközpontvezető-helyettes, MATE AKI HAKI; Bardócz Tamás, ügyvezető, Ecovision Kft.; Dr. Réczey Gábor, Agrárpiacért Felelős Helyettes Államtitkárság titkárságvezetője; Dr. Váradi László, elnök, HUNATiP; Dr. Szűcs István, intézetigazgató, Gazdaságtudományi Kar, Ökonómia Intézet, Debreceni Egyetem. A moderátor által feltett kérdéseket, illetve az arra adott válaszokat az alábbiakban foglaljuk össze, kiemelve néhány fontosabb témát.

Dr. Szigeti Szabolcs, helyettes államtitkár arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van az innovációnak a MAHOP Plusz programban összegzően megállapította, hogy korábbi programokhoz viszonyítva, minden eddiginél fontosabb szerepet játszik az innováció, a MAHOP Plusz program végrehajtása során tekintettel arra, hogy az ágazat olyan komplex kihívásokkal néz szembe, amelyek leküzdése nem csak új technológiákat és eljárásokat, de új gondolkodást igényel. A MAHOP Plusz program céljai akkor valósulhatnak meg, ha olyan innovatív fejlesztések valósulnak meg, amelyek új ötletek, illetve azok alapján jól kidolgozott K+F eredmények alkalmazásán alapul. Az innováció alkalmazását ösztönzi az Irányító Hatóság, illetve igyekszik elismerni az innovációs értékeket, szükséges azonban e célokat szolgáló indikátorok kidolgozása. Ennek érdekében a szaktárca, illetve az IH együttműködik az ágazati szereplőkkel.

A moderátor azt kérdezte Bardócz Tamástól, hogy vannak-e példák hazai vállalkozásoknak nemzetközi projektekbe történő bevonására? Bardócz Tamás válaszában kiemelte, hogy EU-s kutatási projektek végrehajtása során egyre fontosabb elvárás az eredmények megismertetése és alkalmazásának elősegítése. Az EU által finanszírozott akvakultúra fejlesztési projektekben eddig is részt vettek hazai vállalkozások, például a Balatoni Halgazdaság, a Bajcshal Kft. és az Aranyponty Zrt., illetve jelenleg futó Horizon projektben konzorciumi tag a Biharugrai Halgazdaság. A HUNATiP egyik kiemelt célja, hogy segítse hazai haltermelőknek nemzetközi projektekben való részvételét, illetve a jó gyakorlatok cseréjét.

Dr. Bozánné Dr. Békefi Emesét a kommunikáció fontosságáról és lehetőségeiről kérdezte a moderátor, aki hangsúlyozta, hogy a kommunikáció egyik kiemelt területe a fogyasztókkal folytatott párbeszéd. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a kommunikáció tapasztalatainak és eredményeinek feldolgozása, illetve intézkedések megtétele. Ez önmagában egy innovatív program kell, hogy legyen. Az elmúlt 25 év fogyasztói felmérései hasonló eredményeket mutatnak, ami jelzi a szükséges intézkedések elmaradását, illetve a halellátás javítását. Egyre fontosabb a konstruktív kommunikáció az ágazati szereplők között a hal értéklánc mentén, de erősíteni kell a kommunikációt más ágazatokkal, illetve nemzetközi szinten is.

Dr. Réczey Gábor a moderátor kérdésére válaszolva elmondta, hogy az ágazati innováció erősítéséhez a kormányzati szerepvállalás is szükséges, amire az Agrárminisztérium nyitott. Az AM a különböző támogatásokkal kapcsolatos döntések során kiemelten veszi figyelembe az innovatív szempontokat, illetve az innovatív ötletek és javaslatok hasznosításának lehetőségét. Az Agrárminisztérium stratégiai megállapodást kötött a HUNATiP-el, ami jó keretet biztosít ahhoz, hogy a szakigazgatás a saját eszközeivel segítse az innovatív ötletek megvalósítását. Az AM nemzetközi kapcsolatain keresztül is hozzájárul a hazai halgazdálkodás innovációjának erősítéséhez.  

A moderátornak az oktatás és szakképzés jelentőségére irányuló kérdésére Dr. Szűcs István kiemelte, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés miatt létfontosságú a minőségi oktatás, illetve a szakképzés és a továbbképzés. Bár a MAHOP Plusz program közvetlenül nem támogat oktatási programot, a tudás bővítés és a kompetencia növelés elválaszthatatlan az innovációtól. Hangsúlyozta azonban, hogy az innovációs folyamatok elindítói és végrehajtói nem feltétlenül diplomás, illetve tudományos fokozattal rendelkező szakemberek. Számos példa van arra, hogy fizikai munkások ötletei alapján fejlesztettek technológiai folyamatokat. A hazai halgazdálkodásban komoly probléma a halász szakmunkások hiánya, amely felszámolása szintén egy innovációs kihívás.

Utolsó kérdést Dr. Váradi László kapta: hogyan segítheti a HUNATiP az ágazati innovációt, illetve a MAHOP Plusz program keretében született innovatív eredmények gyakorlati alkalmazását? Váradi László szerint a halgazdálkodás innovációjának nagyon jó alapjai vannak Magyarországon. Nemzetközileg elismert a magyar oktatási és kutatási intézményrendszer, van egy támogató kormányzat és a szakigazgatás, illetve a vállalkozások többsége nyitott az innovációra. A MAHOP Plusz program révén pótlólagos pénzügyi források is rendelkezésre állnak. Fontos azonban, hogy az innováció ezen elemei konstruktív módon kapcsolódjanak. Ezt segíti elő a HUNATiP kommunikációval, célirányos programokkal és projektekkel.

A panel szakértőinek válaszadásait követően a moderátor megadta a szót az innovációs fórum résztvevőinek, hogy elmondják véleményüket, milyen főbb akadályait látják az ágazati innovációnak, illetve miben számítanak segítségre annak érdekében, hogy az új és bizonyított innovációs eredményeket a gyakorlatban alkalmazhassák.

Lévai Ferenc az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a halellátás növelésében és az import termékekkel való versenyben nem a ponty a megoldás. Az élelmiszerellátásban a jobban programozható intenzív termelés jelentősége fog növekedni. A tógazdálkodás ugyanakkor a természetkímélő agrárgazdálkodás „utolsó gyöngyszeme”. A tógazdálkodás sajátságos értékeinek, például az ökoszisztéma szolgáltatásoknak az elismertetését kell elérnünk, illetve azt, hogy az ágazat ne kerüljön hátrányba a támogatási rendszerben. Az AM képviseletében Réczey Gábor elmondta, hogy minisztériumi támogatások segítették az ágazatot, illetve az AM bevonja az ágazati érdekképviseleteket különböző munkacsoportok programjába. A ponty fontosságát hangsúlyozva Urbányi Béla megjegyezte, hogy a pontyfogyasztás növekszik Magyarországon. A halastavak ökológiai szolgáltatásaira vonatkozóan Szűcs István megjegyezte, hogy azok megfizetése egy „jóléti állam luxusa”, aminek jelenleg nincs realitása.

Sztanó János a Szegedfish Kft. képviseletében megállapította, hogy az innováció az ágazatfejlesztési kérdésekkel kapcsolatos megbeszélések során gyakran tárgyalt téma. Ez indokolt, mert az innováció alapvető fontosságú. Azt látjuk, hogy az innováció egy igen komplex tevékenység, amelynek sikeres végrehajtásához segítség kell. Ilyen innovációt segítő szervezet lehet a HUNATiP, amelyiknek munkájára számít az ágazat.

Katics Máté a Czikkhalas Kft. képviseletében elmondta, hogy Varsádon folyamatosan javultak a termelési technológiák és nagy termelési kapacitás épült ki, amely mögött folyamatos innováció van. Valószínű hasonló a helyzet más gazdaságokban is. Hasznos lenne az innovatív fejlesztések során szerzett tapasztalatokat, eredményeket megosztani egymással. Marketing témában szükség van profi szakértőkre. Pályázni szükséges, de sok időt és energiát vesz el. Váradi László arról adott tájékoztatást, hogy a Halászat folyóirat indított egy „Mi így csináljuk” rovatot, ami jó fórum az információk cseréjére. Ki lehet használni. Szigeti Szabolcs megjegyezte, hogy a pályázati bürokráciát valóban csökkenteni kell, de fontosak a pályázatok, amelyeknek nem támogatások megszerzésére, hanem profit termelő beruházások megvalósítására kell, hogy irányuljanak.)

A fórum végén a moderátor kérésére Váradi László mondott néhány összegző gondolatot. Megköszönte a fórumon való aktív részvételt és a hasznos hozzászólásokat, illetve megállapította, hogy a HAKI Halászati Tudományos Tanácskozás programjában tavaly indított Innovációs Fórum a hazai ágazati innováció hasznos szakmai konzultációja, amit folytatni kell. A HUNATiP a szakmai konzultációk mellett, többek között a vállalkozások pályázati munkájának támogatásával, projektekben való részvételek, illetve jó gyakorlatok cseréjének elősegítésével, kiadványok megjelentetésével járul hozzá a halgazdálkodás innovációjának erősítéséhez. Reményét fejezte ki, hogy ágazati összefogással ki lehet használni a MAHOP Plusz programban rejlő innovációs lehetőségeket, amely munkában a HUNATiP kész aktívan együttműködni az ágazati szereplőkkel.