Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) és a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (HUNATiP) 2025. március 21-én szervezte meg a „Kihívások és lehetőségek a hazai halgazdálkodás innovációjában” című workshopot, amelynek célja a magyar halászat és akvakultúra jelenlegi helyzetének elemzése, valamint az innovatív fejlesztési lehetőségek bemutatása volt. A programot a helyszínen résztvevők mellett online is követhették az érdeklődők.

A MAHOP Plusz innovációt támogató program eleméhez kapcsolódó szakmai rendezvényen a halászati és akvakultúra kutatás neves szakértői, vállalkozók, illetve a szakirányítás képviselői vettek részt, hogy megvitassák a fenntartható haltermelés, az új technológiák alkalmazása és a piaci kihívások kérdéseit. A konferencia megnyitóján Dr. Rácz Katalin, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a hazai halgazdálkodás jövője a fenntarthatóságot megalapozó innovációs programokon múlik. Az új technológiák bevezetése és a kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása kulcsfontosságú a szektor versenyképességének növelése érdekében. Kiemelte ugyanakkor, hogy az innováció alapja a minőségi információ- és adatbázis, amelyek létrehozásához a DCF projektek biztosítanak kiváló kereteket. (Előadása itt elérhető)

Dr. Váradi László, a HUNATiP elnöke előadásában áttekintést adott az akvakultúra innovációjának nemzetközi gazdasági és társadalmi hátteréről. Megállapítható, hogy világszerte jelentős innovációs eredmények vannak prototípus és félüzemi szinten, de azok gyakorlati alkalmazása lassú és nehézkes. Nagy űr van az új innovatív technológiák megléte és azok gyakorlati alkalmazása között. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az innováció nem korlátozódik, illetve nem korlátozódhat a technológiai innovációra. A tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy az új technológiák és eljárások összehangolt használatba vétele és alkalmazása komplex feladat, amit egy-egy vállalkozás nem képes végrehajtani, így nagy szükség van az innovációt segítő szervezetekre. Magyarországon a HUNATiP az az innovációs szervezet, amelyik az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATiP) tükörplatformjaként segíti az akvakultúra ágazat innovációját. (Előadása itt elérhető)

Dr. Urbányi Béla, az AKI munkatársa, előadásában először ismertette az innováció definícióját, nemzetközi helyzetének alakulását, majd áttekintette a hazai akvakultúra innovációjának rövid történetét, a jelenlegi helyzetet és az innovációs lehetőségeket. Egy tanulmány egyértelműen megállapítja, hogy a hazai halgazdálkodásban van igény az innovációra, azonban vannak olyan, az innovációt hátráltató tényezők, mint a „senki sem csinálja nálam jobban” szindróma, az együttműködés és partnerség hiánya, a kutató és vállalkozó szféra közötti kapcsolat gyengesége, az eredményorientáltság hiánya, a kevés gyakorlatba ültethető eredmény, illetve a források nem hatékony felhasználása. Ahhoz, hogy a hazai halgazdálkodás innovációja fellendüljön először is arra van szükség, hogy őszintén felmérjük az erősségeinket és gyengeségeinket, illetve azonosítani tudjuk a valós problémákat. Együtt kell tudni működni szakmai partnerekkel, illetve képesnek kell lenni szakmai projektek kiváló minőségben, a költségvetés hatékony felhasználásával határidőre történő végrehajtására. A MAHOP plusz program jó lehetőséget kínál a tudásalapú akvakultúra fejlesztés támogatására, amit ki kell használni az ágazatnak. (Előadása itt elérhető)

A MA-HAL elnöke Dr. Németh István hangsúlyozta, hogy a hazai halgazdálkodás fejlődéséhez alapvető szükség van az innovációra, különös tekintettel a klímaváltozásra, illetve a felszíni vizek minőségének romlására. Az innováció azonban nem csak technológiai fejlesztéseket igényel, de szükség van az innovációra a marketing és a gazdaságok (a MA-HAL) szervezeti működésének területén is. Az innováció és az innovációs szemlélet elemi érdeke az ágazatnak, azonban az innováció nem lehet sikeres nemzeti és nemzetközi szintű együttműködés, a különböző érdekek összehangolása, a bevált gyakorlatok kommunikálása és az oktatás, illetve a szakmai továbbképzés nélkül. Az európai akvakultúra-ágazat valamennyi érdekeltjét bevonva nyílt párbeszédet kell folytatni az uniós akvakultúra jövőjéről. (Előadása itt elérhető)

Lévai Ferenc, mint aki innovatív vállalkozóként ismert szakmai körökben, az Aranyponty Zrt. innovációs programok végrehajtásában szerzett tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Elmondta, hogy nagy szükség van az innovációra, a tógazdaságok időjárásnak és vízellátási körülményeknek való kitettsége miatt, de gondot jelent a munkaerő hiánya is. Kiemelte, hogy nagy lehetőség a tógazdasági hagyományok és a modern technológiák célszerű kapcsolódása, ami azonban csak innovációs alapokon valósítható meg. A technológia fejlesztés mellett nélkülözhetetlen az innováció a marketing területén, illetve nagyon fontos a társadalmi kapcsolatok erősítése, aminek új lehetőségeit kell feltárni. 

A Bajcshal Kft. a hazai akvakultúra ágazat innovatív vállalkozása, amelyik olyan kritikus területen végez innovációt, mint a halfeldolgozás és a haltermék fejlesztés. A Bajcshal Kft. 2019-ben elvégezte feldolgozóüzemük teljeskörű felújítását, így a gyártott, jó minőségű, nagy választékot képviselő termékek megfelelnek a Nemzetközi Élelmiszer Szabvány (IFS) szigorú feltételeinek. Szilágyi Gábor ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növelése érdekében alapvető fontosságú a folyamatos termék innováció, amelyhez nélkülözhetetlen a nemzetközi helyzet, a versenytársak, illetve azok termékeinek ismerete. (Előadása itt elérhető)

 A Biharugrai Halgazdaság vezérigazgatója Puskás Nándor átfogó előadást tartott „Az extenzív tógazdasági ágazat komplex innovációs igényei” címmel. Előadásában bemutatta, hogy a klímaváltozás és a termelés megváltozott körülményei eleve szükségessé teszik az innovációt a tápanyag-, takarmány- és vízgazdálkodás, illetve a halegészségügy területén. Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlesztéseknek a piaci versenyképességet kell szolgálniuk, ami kapcsolódik a feldolgozás és az értékesítési módszerek innovációjával, de az akvakultúra ágazat helyzetének javításához elengedhetetlen a szervezeti-jogi keretek átalakítása és a támogatási rendszer ehhez történő módosítása is. (Előadása itt elérhető)

A HUNATiP képviseletében hozzászóló Bardócz Tamás a tógazdasági haltermelés Innovációjának lehetőségeit elemezte különös tekintettel arra, hogy milyen innovációt igényel a piac, kiemelten a pontypiac. Bemutatta, hogy milyen lehetőségei vannak a termék-, folyamat-, szervezeti-, és marketing innovációknak a MAHOP Plusz keretében. (Előadása itt elérhető)

Radics Ferenc, a SzarvasFish Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a magyarországi intenzív haltermelés innovációs igényeit tekintette át. Saját vállalkozásuk működésének tapasztalatai alapján bemutatta, hogy a termeléstechnológiai innovációk (pl. genetika, takarmányozás) mellett a fenntarthatóság szem előtt tartásával egyre nagyobb szükség van innovációra a termelés, illetve halfeldolgozás során keletkezett szerves hulladék kezelése és hasznosítása érdekében. Az innováció ma már a mindennapi munka része, amely magában foglalja nem csak a technológiák folyamatos megújítását, de munkaszervezési és marketing innovációkat is. Az innováció eredményeinek hosszú távon történő hasznosulása azonban csak akkor valósítható meg, ha a termékek iránt megmarad, illetve növekszik a kereslet. Így fontos a fogyasztói kommunikáció, tekintettel az új generációra. (Előadása itt elérhető)

Az akvakultúra ágazattal szembeni kihívások leküzdése érdekében fontos kutatási programok folynak Európa szerte. Alapvető érdekünk ezekben a programokban részt vennünk, a hazai akvakultúra fejlesztését szolgáló kutatási feladatok elvégzésével. Két magyar szervezet, a HUNATiP és a NACEE (Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata) aktív tagja két EU Horizon projekt konzorciumának. Bardócz Tamás a HUNATiP képviseletében ismertette a NEXRUR projektet, amelyik EU és Kína vidéki területein vizsgálja az innováció változásának dinamikáját, segítve ezzel a vidéki gazdálkodókat és közösségeiket, hogy új fenntartható üzleti modelleket dolgozzanak ki, és alkalmazzák azokat. A projekt keretében a HUNATiP egy tógazdasági és egy intenzív termelési modell vizsgálatát végzi el. A NACEE képviseletében Dr. Halasi-Kovács Béla az ActFast projektről adott tájékoztatást. A projekt általános célja az európai akvakultúra éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése új megoldások és eszközök kidolgozásával. Magyar részről kiemelt feladat: új termelői technológia és speciális takarmány fejlesztése a tógazdaságok számára; körkörösség erősítése kombinált intenzív-extenzív rendszer fejlesztésével; békalencse termelés intenzív rendszer elfolyóvizében; bioszenzor fejlesztés a káros kékalga virágzás detektálására, valamint vírusos halbetegségek kimutatására (VHS,KHV).

A projektek bemutatása itt elérhető: NEXRUR, ActFast

A konferencia zárszavában Dr. Váradi László, a HUNATiP elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar halgazdálkodásnak nemzetközileg is elismert erőforrásai és eredményei vannak, amit ez a workshop is bizonyított. A kihívásokra azonban csak az ágazati szereplők összefogásával megvalósított innovációkkal tudunk megfelelő választ adni. Felhívta a figyelmet a MAHOP Plusz program adta innovációs lehetőségek kihasználására, amiben a HUNATiP kész segíteni a vállalkozókat.